Fél évvel többet kell dolgozni egy lakásért, mint egy éve

Magyarországon tavaly már 10,2 évet kellett dolgozni egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, szemben a 2021-ben mért 9,6 évvel – közölte a Deloitte.

Az évente közzétett Deloitte Property Index 27 európai ország adatait foglalja össze.

A friss felmérése szerint legkevésbé Szlovákiában fizethető meg a saját lakás, amelyért ott 14 évig kell dolgozni egy állampolgárnak, aki átlagos bruttó fizetést kap.

Az Ausztriában épült új lakások a legdrágábbak Európában: tavaly négyzetméterenként 4925 euró volt az átlagos fajlagos ár. Ausztriát követi Németország (4800 euró), Franciaország (4639 euró) és Norvégia (4204 euró).

A lakásbérleti díjak alakulásáról pedig megállapították, hogy 2022-ben a legtöbbet Dublinban kellett fizetni a bérelt ingatlanokért: négyzetméterenként átlagosan 32,8 eurót. A 9,6 eurós budapesti érték a vizsgált 76 európai nagyváros közül a 28. legalacsonyabb és a régiós országok fővárosaitól rendre elmarad.

A Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője, Kohári Gábor elmondta, hogy a saját lakáshoz való hozzájutás feltételeinek romlása a legtöbb európai országban és nagyvárosban a bérleti díjak növekedését és a bérlakáspiac bővülését váltotta ki. A múlt év második felétől Magyarországon is a bérlakáspiac bővülését és a bérleti díjak dinamikus növekedését tapasztalták.

Magyarország a régiós országokhoz viszonyítva az új építési engedélyek számában és az elkészült lakások számában is elmarad. Az új építési engedélyek száma Magyarországon ezer lakosra vetítve 3,62, miközben Lengyelországban 5,3 volt 2022-ben. Az elkészült lakások száma Magyarországon ezer lakosra vetítve csupán 2,12 volt, ami a vizsgált európai országok közül a negyedik legalacsonyabb adat, miközben Lengyelországban 6,31 volt, amely Franciaország után a második legmagasabb érték.

A Deloitte a magyar lakáspiac 2022-es alakulásáról megállapította, hogy folytatódott az árak rendkívüli emelkedése. A Magyar Nemzeti Bank lakásárindexe alapján a lakásárak éves szinten 24,8%-kal emelkedtek 2022 második negyedévében. 2022 harmadik negyedévében azonban fordulat következett be a magyar lakáspiacon, miután a kereslet nagyot esett: a tranzakciók száma 40-50%-kal csökkent az év második felében. A vásárlók elbizonytalanodtak a nagyon magas, 9,25% körüli hitelkamat és emelkedő európai energiaárak miatt.

A kamatemelés jelentős hatással volt a lakáspiac likviditására, hiszen a hitelből ingatlant vásárlók aránya 50% feletti volt. Mivel a Magyarországon jellemző jelzáloghitel-kamat 4,5%-ról 9,25%-ra emelkedett, így a hitelfinanszírozás nagyon megdrágult, egyre többen fordultak a bérleti piac felé.

Egészen a legutóbbi időkig az árak és a szilárd kereslet miatt a legtöbb fejlesztő számára életszerűbb volt az eladás, mint a bérbe adás. Főleg, hogy a bérbeadásra 27%-os áfa vonatkozik, míg az eladásra csak 5%. Míg a bérleti díjak 2022-ben mintegy 22%-kal nőttek, a növekedés nagy részét a gyengébb forint ellensúlyozta.

Eközben a magyar háztartások élvezik a legkedvezőbb energiaárakat Európában. Míg 2022-ben Európában az energiaárak az egekbe szöktek, a magyar kormány fentartotta a rezsicsökkentést, azaz maximálta a gáz- és áramárat. 2022 júliusában azonban a kormány megszüntette a kedvezményes árakat az átlagosnál magasabb fogyasztású háztartások esetében. Az év második felétől ezért nehezebbé vált a rossz energiahatékonyságú lakóingatlanok értékesítése.